A közmondások tel­jes meg­fo­gal­ma­zott ta­pasz­tala­tok, életbölcsességek, népi . Jelentésüket tek­int­ve nem a sza­vak­kal azo­nos értékűek.



Például:



Ajándék ne nézd a !

Addig jár a a kútra, amíg el nem .

Ki kel, lel.

Egyik , másik .

Egy nem csinál .

Aki másnak ás, maga esik bele.





Szólások

Olyan közkelletű, és a stílust , hangulatosabbá tevő szókapcsolat, ame­ly­nek jelentése pusztán ele­mei­nek jelentéséből rends­zer­int nem , és amely általában önmagában nem mon­dat.

Pl. falra hányt

bakot = téved

a ron­gy­ot

ráncba

ola­jat a tűzre

szájba













Olyan közkelletű, és a stílust , hangulatosabbá tevő szókapcsolat, ame­ly­nek jelentése pusztán ele­mei­nek jelentéséből rends­zer­int nem , és amely általában önmagában nem mon­dat.



Például:



falra hányt ; bakot ; a ron­gy­ot; ráncba ; ola­jat a tűzre; szájba

















Szó szer­int használt iro­dal­mi, történelmi , ame­ly­e­knek a szerzőjét.



Például:



Hol van már a hó. (François Vil­lon)
, tehát va­gyok. (Des­car­tes)
Több is ves­zett . (Arany János)
Amíg élek, . (Se­ne­ca)
A el van vetve! (Ju­li­us Ce­a­sar)
És mégis a föld! (Ga­li­lei)

Egy és egy viszonyán alapuló szólásfajta.

A hasonlított megőrizte , a második tag pedig többé-​kevésbé elhomályosult jelentésű.



Például:



Ártatlan, mint a ma szü­le­tett .
Szegény, mint a tem­plom .
Hever, mint a zsákon.
Búslakodik, mint a ke­re­ke­tört .
Úgy áll a szája, min­tha vadalmába volna.
Csak ott­hon , mint a komáromi leány.
Megs­z­ok­ta, mint béres a henyélést.